Péntekig 226 milliárd forintba kerül Magyarországnak, hogy a kormány nem hajtja végre az Európai Bíróság ítéletét. A gigabírságról pontosan egy évvel ezelőtt született döntés, amelyet a kormány most peres úton akar megtámadni. Egy holland nemzetközi jogi professzor szerint ez egy kétségtelenül vesztes per lesz.
Az Európai Bizottság az EUrologusnak cáfolta azt a hírt, hogy Ursula von der Leyen azt javasolta a biztosoknak, ne utazzanak Budapestre a Pride-ra, mert ezzel provokálják Orbán Viktort. Ettől még a Pride esetleges betiltása meghatározhatja a keddi vitát, ahol Magyarország sokadszorra kerül napirendre a 7. cikk alapján. Az „átláthatósági” törvény, valamint Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak blokkolása ugyancsak téma lesz kedden a tagállamok tanácsában.
Ahogy egyre több fronton vív reménytelen jogcsatákat az Orbán-kormány az EU Bíróságán, úgy válik mind világosabbá a stratégiája: ha bukik, akkor sem veszít, mert nem vagy csak részben hajtja végre az ítéletet. Egy új kormány könnyen jogi aknamezőn találhatja magát.
Egy európai parlamenti képviselő biztosan részt vesz a budapesti Pride-on: egy holland zöldpárti politikus jelezte, hogy június 28-ra már van programja. Közben az Európai Bizottság hivatalból elkezdte vizsgálni a jogszabályt, amelynek vége egy kötelezettségszegési eljárás, akár bírósági per lehet.
Magyarország nem fogadta el azokat a rendelkezéseket, amelyek magas szintű védelmet biztosítanak az uniós jog megsértését bejelentő személyeknek.
1 750 000 euró, azaz mintegy 700 millió forint megfizetésére kötelezte az Európai Bíróság Magyarországot egy újabb jogsértés miatt. Ha a pénzt nem fizeti be a kormány, akkor levonják bármely, Magyarországnak járó kifizetésből.
Több mint 1,6 milliárd forint egyszeri és 5,4 millió forintos napi bírság kivetését kéri az Európai Bizottság Magyarországra. Az ügyben csütörtökön hoz ítéletet az Európai Bíróság.
Több pénzt szeretne kicsikarni Brüsszeltől a magyar kormány, azonban a végelszámolás újabb forrásmegvonásokat eredményezhet. Miközben Magyarország perrel fenyegetőzik egy csak általa jogosnak tartott összeg kifizetése kapcsán, bírósági ítéletben foglalt fizetési kötelezettségeinek nem tesz eleget.
Az uniós bíróság kimondta, hogy nem felel meg az EU-s jognak az a gyakorlat, hogy a menedékkérelmekre vonatkozó szándéknyilatkozatokat csak a belgrádi vagy a kijevi nagykövetségen lehet beadni. Magyarország azzal védekezett, hogy a fertőzésveszély miatt döntöttek így, a bíróság szerint azonban ez éppen a fertőzések terjedését segíti.
Jövő héten kezdődik az idei jogalkotói munka az Európai Parlamentben, bár a szakbizottságok egy része már ezen a héten megtartja idei első ülését. Az első döntések egyike az EP-t érintő korrupciós botrányhoz kapcsolódik.
Egy különös ügy került az Európai Bíróság elé, úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás keretében, egy holland bíróság megkeresésére.
Az Európai Bizottság egészen biztosan áttanulmányozza majd az új magyar különadókról szóló jogszabályokat, véleményezni azonban csak azok elfogadása után fogja - ahogy teszik ezt minden esetben.
Magyarország esetében összesen öt kötelezettségszegési ejárásban hozott döntést az Európai Bizottság. Négy esetben a már megkezdett eljárást folytatják, az ötödik pedig egy új szabálysértési eljárás. A közbeszerzésekkel továbbra is gondok vannak.
A szivárványcsaládok számára nagyon fontos ítéletet hozott az Európai Bíróság, amely döntés a szabad mozgáshoz és más uniós alapjogokhoz való hozzáférést is tisztázott.
Az Európai Bizottságot egyelőre nem nyugtalanítja a magyar Alkotmánybíróság ítélete, egy uniós szakjogász szerint azonban ez a döntés új távlatokat nyit meg egy autoriter rezsim előtt.
Súlyosan megsértette az uniós jogot a Kúria és ehhez a legfőbb ügyész előterjesztése szolgáltatta az alapot – ezt állapította meg az Európai Bíróság. Sőt, azt is kimondták, hogy a magyar igazságszolgáltatás csúcsszervei a magyar bírói függetlenségre is veszélyt jelentenek.
A Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, amiért az ország nem tett eleget a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos bírósági ítéletnek – áll a testület sajtóközleményében. A magyar kormány súlyos pénzbüntetést kockáztat.
A lengyel alkotmánybíróság ítélete az uniós jog elsőbbrendűségét vitatja, amelyet minden tagország elfogadott.
